Szolgáltatásaink

A kivitelezés során egyaránt alkalmazzuk a hagyományos és a legkorszerűbb szerelési technológiákat.

Filozófiánk:

Minőségi szolgáltatás, minőségi árú és szakmai elkötelezettség


Fontos feladatunknak tekintjük:

A megrendelőink és a vevőink igényeinek kielégítését, a legkedvezőbb árszint kialakítása mellett.

ÉPÜLETGÉPÉSZET

Az épületgépészet funkciója, hogy biztosítsa az épület használói számára a komfortérzetet, ivóvizet, a keletkező szennyvíz elvezetését, a megfelelő hőmérsékletet, a megfelelő minőségű és paraméterű levegőt.

Az épületgépészet nagy általánosságban az épületeken belüli csőhálózatokkal azok szerelvényeivel és a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel foglalkozik.

Az épületgépészet részei:

  • fűtéstechnika
  • vízellátás, csatornázás
  • gázellátás - (égéstermék-elvezetés)
  • légtechnika, szellőzés
  • klímatechnika

Szerelésnél használt anyagcsoportok:

  • Acélcsövek, rézcsövek
  • Ötrétegű és műanyag csövek
  • Szerelvények, szivattyúk
  • Berendezési tárgyak
Image

Megújuló energia



A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.

A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromosság generálásával vagy a hőenergia felhasználásával. A napenergia használata történhet aktív módon, mint a naperőmű vagy a napelem, illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért hő megtakarítás.

    A napenergia felhasználási területei:

  • Meleg víz készítése és fűtés rásegítés készítése
  • Elektromos áram termelése
Image
A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A biomasszából, pl. bio - etanolként üzemanyag is készíthető.

    Biomassza felhasználási területei:

  • Fűtés, elektromos áram
  • Üzemanyag
Image
A szélenergia az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás.

    Szélenergia felhasználási területe:

  • Elektromos áram termelése
Image
A vízi energia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt

    Vízenergia felhasználási területei:

  • Fűtés, hűtés
  • Elektromos áram
Image
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C- kal emelkedik a hőmérséklet. A geotermikus energia egy megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik. A jól méretezett és kivitelezett geotermikus fűtés kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél 120 fok is lehet.

    Geotermikus energia felhasználási területe:

  • Fűtés – hűtés
Image

Megújuló energiával működő szerelt kombinálható rendszereink:



Faelgázosító kazán, fa aprítékos kazán, pellet tüzelésű kazán, napkollektor, napelem, levegős hőszivattyúval kombinált rendszerek.

Vitathatatlan, hogy a jövő a szolár technológiáé. A napenergia káros anyag kibocsájtás mentes nincs szükség ásványi anyagokra, praktikus és olcsó. A szolár rendszert „egy kiapadhatatlan természetes energiaforrás” működteti.
Image

Szolár rendszer:

  1. Kollektor
  2. Szabályzó egység
  3. Szivattyú egység
  4. HMV tartály
  5. HMV keverőszelep
  6. Csatlakozó idomok és automata légtelenitő
  7. Kollektor érzékelő
  8. HMV érzékelő

A rendszer elemei:
  • Termikus napkollektor
  • Melegvíztároló
  • Rendszertartozékok (szabályozás,folyadék stb.)
A szolár rendszer működése:
  • A kollektorra rásütő nap sugarai felmelegítik a kollektorban áramló hő közlő folyadékot.
  • A rendszert szabályozó elektronikai egység érzékeli a kollektorban lévő folyadék hőmérsékletét és ha ez melegebb, mint a tárolóban lévő víz hőmérséklete, akkor a csöveken keresztül a szivattyú egység segítségével beindul a folyadék áramlása a kollektor és a tározó között.
  • A meleg szükség szerint adódik át a hőcserélőkön keresztül a fűtési rendszerbe, HMV tárolóba vagy esetleg a medence melegítésére.
  • A lehűlt folyadék visszaáramlik a kollektorba. (4-6m2 kollektorral éves átlagban biztosítható a használati meleg vízhez szükséges energia 60%-a egy 4 tagú család részére).

Nem megújuló energiaforrás

A nem megújuló energiaforrás olyan természeti erőforrás, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, vagy ha van, az emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik. Tipikusan meg nem újuló energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagok ( kőszén, kőolaj, földgáz, urán). A nem megújuló energiaforrások használata többféle olyan problémát vet fel, amelyek nem állnak összhangban az emberiség fenntartható fejlődésével. Ezek az energiahordozók korlátozottan találhatók meg a föld felszínén vagy az alatt, kitermelésük egyre költségesebbé, felhasználásuk egyre környezetszennyezőbbé válik.

A megnevezés olyan készülékeket takar, ahol a klasszikus kazánépítési rendet találjuk. Itt alul van a gáz szelep, felette az égő, amit a primer hőcserélő, majd a deflektor (áramlásbiztosító) vagy füstgáz-ventilátor zár. Ezek a hagyományos kazánok magas hőmérsékleten képesek megfelelően működni, és nem alkalmazhatók tartósan – a füstgáz kondenzációja miatt – alacsony hőmérsékletű rendszerekben.

A hagyományos gázkazánok régi bélelt kéménye nem alkalmas kondenzációs gázkazán üzemeltetésére

    A hagyományos kazánok két tipusai:

  • Kéményes (nyílt égésterű): A kéményes kazán a helyiség levegőjét használja.
  • Parapettes, turbós (zárt égésterű): Zárt kamrában, helyiséglevegőtől függetlenül működik.
Image
A kondenzációs gázkazán olyan, magas hatásfokkal üzemelő gázkazán, amely az égéstermékben lévő rejtett hőt is - a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával - hasznosítja. Felesleges energia alig távozik az égéstermékkel együtt a szabadba.


Kedvező üzemeltetési körülmények esetén – külső hőmérsékletérzékelős termosztát alkalmazásával – a kondenzációs gázkazán 20-35% megtakarításra képes egy régebbi típusú hagyományos gázkészülékkel szemben. Ez azért lehetséges, mert az átmeneti +5 °C – 0 °C hőmérsékletű időszakokban különösen magas a kondenzációs gázkazán hatásfoka a többivel szemben. A teljes fűtési idényt figyelembe véve pedig ez sokkal gyakoribb, mint a -15 °C.

Kondenzációs gázkazán esetén - a csúcsteljesítmény közeli üzemállapot kivételével - savas kémhatású kondenzvíz keletkezik. Szinte folyamatosan csepeg a készülék alatt a kifolyón a kondenzvíz, amit csővezetéken el is kell vezetni a csatornahálózatba. Ezért a füstgázokat a hagyományos gázkazánokétól eltérő módon, műanyag csövön kell elvezetni.

    A hagyományos kazánok két tipusai:

  • Kéményes (nyílt égésterű): A kéményes kazán a helyiség levegőjét használja.
  • Parapettes, turbós (zárt égésterű): Zárt kamrában, helyiséglevegőtől függetlenül működik.
Image

Szereléshez felhasznált anyagcsoportok, márkák:

  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image
  • Image